Hat ok amiért képtelen vagy sírni

A sírás gyakran kellemetlen érzések és történések eredménye, mégsem szabad lebecsülni jótékony hatását: segít feldolgozni a háborgó érzelmeket és levezetni a feszültséget. A sírásra való képtelenséget többféle dolog magyarázhatja, habár kevés kutatás foglalkozott eddig ezzel a kérdéssel. Ad Vingerhoets és Lauren Bylsma érzelemkutatók mindenesetre az alábbi hat fő indokot nevezik meg, melyek miatt nem tudunk sírni.

1. Érzelmi trauma

Ad Vingerhoets, a hollandiai Tilburgi Egyetem pszichológiai tanszékének nyugalmazott professzora szerint a pszichés trauma átélése könnyen együtt járhat azzal, hogy elveszítjük a sírás képességét. Ennek oka egyfajta védekező mechanizmus, amellyel az egyén önmagát védi a fájdalmas érzésektől, akár tudatosan, akár tudattalanul. Például Jeffrey Dahmer sorozatgyilkos egyik áldozatának sikerült megmenekülnie, ám az eset után már képtelen volt akár egy könnyet is ejteni. A szakértő szerint a sírásra való képtelenség okai közül a traumából eredőt lehet egyébként a legeredményesebben kezelni.

2. Személyiségtípus

A rendszeresen sírva fakadó emberek jobban kötődnek másokhoz és több támogatást kapnak a környezetüktől. Egy vizsgálat bebizonyította ennek az ellenkezőjét is: a ritkán síró alanyok kevesebb kapcsolatról számoltak be, kisebb empátiát mutattak mások felé és kevesebb érzelmet fejeztek ki olyan filmek láttán, amelyek az érzelmekre hatottak. Mivel mindössze egyetlen kutatás vizsgálta a személyiségtípus és a sírásra való hajlam viszonyát, Vingerhoets szerint messzemenő következtetést ne vonjunk le a fentiekből. Való igaz, egyes emberek alapvetően hamarabb elérzékenyülnek, könnyebben sírnak, mint mások.

3. Antidepresszánsok

Némelyik szerotonin szintre ható hangulatjavító gyógyszer kiválthatja azt az állapotot, hogy az alany ritkábban sír. Antidepresszánsokkal szorongásos tüneteket és depressziót kezelnek, ugyanakkor tény, hogy pozitív hatásaik mellett zsibbadtságot is okozhatnak. Vingerhoets professzor saját pácienseinél is látott ilyen hatást: egyes betegek még olyan élethelyzetekben sem sírták el magukat a gyógyszeres kezelés alatt, amely másokat nagyon megviselt volna, például válás vagy súlyos betegség miatt. A gyógyszeradag csökkentésével viszont átalában visszatértek a könnyek.

4. Depresszió

Érdekes tény, hogy a depresszió egyik jellegzetes tünete, amikor a beteg képtelen a sírásra. Általában a kedélybetegek többet sírnak, de súlyosabb esetekben arról számolnak be, hogy inkább mérhetetlen ürességet éreznek, mintsem szomorúságot. A melankóliára – ez a major depresszió egyik altípusa – hajlamos betegek esetében ez különösen igaz. A melankolikus ember reggelente rosszabbul érzi magát és az örömérzet teljes hiánya jellemzi, amely ürességgel párosul. Olyannyira érzelemmentes, hogy elsírni is képtelen magát.

5. Egészségügyi állapot

Ugyan nem gyakori jelenség, de létezik néhány olyan betegség, amely kihat a könnytermelésre is. Ilyen betegség például a kevéssé ismert, ám megsem olyan ritka Sögren- szindróma, amely egy autoimmunbetegség és szemszárazsággal jár, a könnytermelés pedig drasztikusan csökken. A Moebius-szindróma egy veleszületett betegség, mely a szemizmokat blokkolja és ugyancsak gátolja a könnymirigyek működését.

6. Társadalmi elvárások

Lauren Bylsma, a Pittsburghi Egyetem pszichológiai adjunktusa szerint a társadalmi normarendszer, az elvárások is megszabják, ki mennyit sír. A nyugati országok női lakosai átlagosan havonta kettő-négy alkalommal sírnak, míg a férfiak kéthavonta egyszer. Persze ez egy nagyon szórványos adat, de jól mutatja, hogy sok múlik a neveltetésen, a társadalmi környezet elvárásain, a kulturális szokásokon. Akiket gyerekként jobban szabályoztak, felnőttként ritkábban sírnak, ez különösen igaz a férfiakra. A társadalmi normák egyébként változni látszanak, például a kisfiúkra már nem szólnak rá, hogy ne sírjanak és a sportvilágban is elfogadottak a férfiak örömkönnyei.