Agyunk többek között azzal is bizonyítja, mennyire összetett és szinte megfejthetetlen működéssel bír, hogy rengeteg féle és néha egészen furcsa mentális betegséget hoz létre. Ismerj meg néhány igazán érdekeset!
Quasimodo-szindróma
A beteg testi hibákat vél felfedezni magán, melynek sokszor semmi alapja nincs, mégis az teszi ki ideje nagy részét, hogy ezt a hibát elrejtse, palástolja. Gyakran nézegeti magát a tükörben, próbál olyan testhelyzetet találni, melyben kevéssé látszik az elváltozás, nem szereti, ha fotózzák, nagyon figyel a külsejére. Ez a kényszeresség megbosszulja magát a párkapcsolataiban, csökken az önbecsülése és általában társas viszonyai is sérülnek, mert folyton attól tart, hogy mások is észreveszik képzelt testi hibáit.
Adéle-szindróma
A jelenség Victor Hugo lányáról kapta nevét, aki fiatalon beleszeretett egy angol tisztbe, de az érzései viszonzatlanok maradtak. A lány megszállottként követte mindenhová a világon a férfit, végül teljesen felőrlődött szerelmi mániájában, egy idegszanatóriumban végezte. A szerelmi megszállottság jelenségét Adéle-szindrómaként tartják számon és valóban veszélyezteti a benne szenvedőt. Jellemzője a megszállott szerelem érzése, mentális zavarodottság, a saját érzésektől való kóros függés. A betegség feltételezett okai a rideg szülői magatartás, az eleve alacsony önbecsülés és mentális zavarra való hajam.
Alice Csodaországban-szindróma
A betegség hatására alapvetően megváltozik a tér és a környező tárgyak érzékelése. A valóságosnál mindent sokkal közelebbinek vagy épp távolabbinak, kisebbnek vagy nagyobbnak lát az érintett, pont, mint az Alice-ről szóló mesében. Valószínű, hogy Lewis Carroll szerző migrénjei következtében fellépő hallucinációk inspirálták a történet jellegzetes képeit. Előfordulhat, hogy a beteg saját testét is rosszul érzékeli, nem érti annak méretét, formáját. Az érzékcsalódásnak nincs köze az érzékszervek állapotához, azok tökéletesen működnek, mindez az elme játéka.
Kriptomnézia
Az érintett nem tudja megmondani, hogy emlékei valósak, vagy csak álmodta őket, a valóságban egyáltalán nem bizonyos. Sokszor hiszi azt egy ötletről, alkotásról, hogy tőle származik, holott csak arról van szó, hogy hallott egy beszélgetést, olvasott egy verset, de a körülményekre már nem emlékszik, csak azt tudja, hogy valahonnan megvannak az információk, ismeretek és mivel a forrásra nem emlékszik, azt hiszi, ő maga a kitalálója ezen dolgoknak. Jellemző a jamais vu jelensége is a betegre, amikor egy helyzet, tárgy, ember idegennek tűnik számára, annak ellenére, hogy valójában ismeri őket.
